5+1 HELYESÍRÁSI TIPP, HOGY MÁSOK IS MEGÉRTSENEK MINKET

Ecsedy-Baumann Brigitta 2017. április 20.

Az alábbi néhány helyesírási és nyelvhasználati tippet a mindennapi tapasztalat ihlette, hiszen nagyon gyakran találkozhatunk ezekkel és ehhez hasonló hibákkal, amelyekről sokan nem is tudják, hogy helytelenek vagy rontják a mondanivalónk érthetőségét. Ebben közrejátszik az is, hogy felgyorsult világunkban sokszor rövidítünk, gondoljunk csak az SMS-re vagy a Facebook üzenetekre. A következő tanácsok megfogadásával hozzásegíthetjük beszélgető partnerünket mondanivalónk teljes megértéséhez, és igényesebbé tehetjük írásunkat.

1. muszáj vagy muszály?

Talán az egyik leggyakrabban felmerülő, legismertebb hibával a muszáj szó leírásakor találkozunk. Sokan ugyanis ly-nal írják, miközben helyesen j-vel írjuk. Ennek egyik magyarázata, hogy az ly csak a magyar nyelvben létezik j hangként, a muszáj viszont nem magyar eredetű szó, hanem a német „muss sein” (“lennie kell”) kifejezésből származik. Emiatt nem írhatjuk ly-nal, hiszen  az idegen eredetű szavakban ez a betűkettős nem jelenhet meg.

helyesen: muszáj

2. -ba, -be vagy -ban, -ben?

E két toldalékot gyakran rosszul használjuk, főleg akkor, amikor sietve írunk vagy beszélünk. Sokszor lehagyjuk a -ban, -ben végéről az n betűt, azonban nem ugyanazt jelenti a kettő! A -ba, -be toldalék egy irányt jelöl, azaz például a házba megyünk be. A -ban, -ben toldalék viszont egy helyre utal, azaz a házban vagyunk bent. A házba lenni tehát teljességgel lehetetlen, hiszen a mondatnak így nincs értelme.

-ba, -be: valahova (irány)

-ban, -ben: valahol (hely)

3. hadd lássam vagy hagy lássam?

Gyakran használjuk a hagyni igének ezt a felszólító módját, azonban gyakran rontjuk is el szóban és írásban egyaránt. Mivel a „hadd lássam” kifejezésben a hagyni ige régies felszólító módja szerepel, ezért annak a helyes formáját kell használnunk, ami a „hadd”. A „hagy” forma kijelentő mód, egyes szám harmadik személyben van, tehát semmiképpen sem lehet vele felszólítani valakit arra, hogy hagyja, azaz megengedje nekünk, hogy egy cselekvést végrehajtsunk.

helyesen: hadd lássam

4. összevissza vagy össze-vissza?

Egy újabb gyakori bizonytalanság az összevissza határozószó írásmódja: kőtőjellel vagy egybe írjuk? Bár az össze és a vissza szavak önmagukban az igekötőkhöz  sorolandók, és akként is viselkednek egy ige előtt, egybeírt formájuk már határozószónak számít, emiatt azt az igétől elkülönítve egybeírjuk. Például összefirkáljuk a papírt, visszaírunk az üzenetküldőnek, de összevissza mászkálunk a szobában.

helyesen: összevissza

5. Loránd és Lóránt?

A Loránd és Lóránt nevűek megerősíthetnek: nem gyakran találkozunk Lóránd vagy Loránt névvel a magyar nyelvben. Sokan nem tudják, hogy bár ennek a férfinévnek két formája létezik, nem mindegy, hogy melyikben hosszú és melyikben rövid az o betű. Eötvös Loránd fizikus neve például rövid o betűt tartalmaz, Czigány Lóránt író és irodalomtörténész nevében pedig hosszú ó betűt kell írnunk.

helyesen: Loránd és Lóránt

+1: idead vagy odaad?

Most akkor add ide vagy add oda nekem ezt a ceruzát?  Ezt a két igekötőt nagyon sokszor rosszul használjuk, azonban egyértelműen más jelentéssel bírnak. Nekem természetesen csak ideadni lehet valamit, hiszen az ide közelre, sőt felém mutat. Oda csak másnak lehet adni valamit, azaz tőlem valaki más fele. Röviden: nem juthat el oda hozzám valami, mert én itt vagyok.

helyesen: nekem idead, másnak odaad

Ecsedy-Baumann Brigitta

Kép forrása: katemangostar / Freepik

http://anyanyelvapolo.hu/helyesirasi-tippek/

Katasztrofális ünnepi készülődés

Nagyon jól indult a mai napja. Minden igazán flottul ment. Azon felül teljesített, mint ahogy tervezte. Porszívózott, almozott, rendbe vágta a lakást, mosott, teregetett és még alig múlt tíz óra már hozzá is fogott a töltött káposzta készítésének. A savanyú káposztaleveleket és aprót még tegnap átmosta, a levelek vastag ereit kivágta, így ma már a töltelék elkészítése és a töltés maradt hátra.

Igaz egy kicsit meggyűlt a baja a levelekkel, mert kb a fele elég kicsi volt, így tovább tartott, mint gondolta az előkészület. De azután  a nagyobbakat alulra, a kicsiket felülre helyezve, füstölt kolbásszal, kolozsvárival "lenyomatva" végre a gázra kerülhetett a nagy mű. Igaz ezekkel úgy elbabrált, s közben még ebédeltek is, a macskáknak erkélyládába búzamagot is vetett, mert fogytán volt, pontosabban kiszáradt az előző fű, hogy kettőkor sikerült elkezdeni a főzést.

Öt óráig azután a korábbi örömöket az üröm váltotta fel.

A lábas kicsinek bizonyult. A megdagadt káposzták felemelték a fedőt. A finom kolbászzsíros lé többször is kifolyt a gázra. A gáztűzhely valóságos csatatérré vált. A lábas alja odaégett a platnihoz. Mindkettőt többszöri súrolással sikerült elfogadható állapotba hozni, hogy azután ismét ráfolyjon a zsíros lé, s kezdhette elölről.
De az igazi tragédia az volt, hogy a gyönyörű, érett, vékony káposztalevelek három óra alatt is ugyanolyan roppanósak, rágósak voltak, mint nyersen.
Kész katasztrófa lett ez a főzés. Pedig előre örült, hogy ha kész, lefagyasztja az ünnepre, hiszen lesz még elég tennivalója addig.

Még javában fő a káposzta. A Nap nyugovóra tért. A tv megunta, hogy senki nem nézi, automatice kikapcsolta magát, a macskák hamuba sült pogácsát keresgélnek és két tarisznyát, mert elhanyagolt életüket végképp megunva elhatározták, hogy világgá mennek. Egyelőre csak az ajtó gátolja ebben őket. A kulcs elfordításában még nincs elég gyakorlatuk.

A párja ez idő alatt, mintegy fél napja, pisszenni sem mer. A vulkánkitörést vulkanológusok előrejelzése nélkül is érzi. Így többnyire semleges területen tölti a napot az egyik fél szobában, ugrásra készen, ha esetleg a kitörés realizálódna. Ezzel magyarázható, hogy ebéd után még pótebédet is vett magához, majd uzsonnázott, s így a vacsoráig akár étlen-szomjan, kitörés elől elzárkózva is kibírja.

Egyetlen dolog vigasztalta, bár attól még a káposztalevelek nem hatódtak, akarom mondani nem puhultak meg: a Holdkatlanban megjelent három verse.

Bara Anna versei a Holdkatlanban

Unokáztunk

. 😃

Dávidka és a szabályzógomb

Fél órával ezelőtt ismét kellemetlenül hűvösnek éreztem a lakást. Imi dettó. De ez már hétfő reggel óta probléma. Főleg az étkező volt hideg. Odakint ugyan nagyon viharos szél fúj, de az erkélyfal itt a legjobban záródó, szigetelt. A radiátor langymelege mindjárt magyarázat lett a problémára, ahogy megérintettem. Igen ám, de a csőradiátor viszont forró volt.  A radiátor szabályzógombjára pillantva rögtön leesett mi okozta a problémát. Kettesre volt állítva.
Na és ki állította el?
Még vasárnap Dávidka, a kis gézengúz. Ő az, aki ha gombot lát, azt azonnal elcsavarja. Ahogy a gáztűzhelyét is szokta.
Jót nevettünk Imivel ezen az újabb csínyen.

Vasárnapi ebéd

Ma fél 1 körül elugrottak Petiék. Tegnap igyekeztem egy egyszerű ebédet összeütni, borsólevest csirkemájjal, tejszínesen; utána sertéslapocka petrezselymes, enyhén citromos mártással és burgonyapüré. (Utóbbit Imi készítette, és javarészt ő mosogatott. Ennyi...) Az egyszerűség mellett érzésem szerint mennyiségileg sem vitte volna el a pálmát.
A gyerkőcök előbb nem akartak, de végül mégis megebédeltek. 😐
Kicsit hamarabb érkezett a Mikulás. Mármint ebéd előtt, így nem is voltak annyira éhesek.
Némi akaratoskodást, hisztikét leszámítva jó gyerekek voltak ma is. (Majd kinövik. Remélem! 😀)
Sokat  nem tudtunk Petiékkel, Petivel beszélgetni, mert a gyerekek nem nagyon hagyták...s néha a  teló sem.
Kicsit hiányzik már egy spontán, lehet néha semlegesnek tűnő, s kicsit hosszabb beszélgetés szimplán a semmitmondó hétköznapokról (is).

Tél lett

Reggel fél 6-kor kinéztem az ablakon, és fehér háztetők néztek vissza.  Na, nem valami vastag hótakaróval, de hó volt. Tegnap -3 fok volt szinte egész nap, most -1-2 fok körül.
Megérkezett a tél.

Nem lehet minden tökéletes

A teljesség igénye nélkül

Mint, akit egész éjjel bottal vertek, majd kinyújtottak és görcsre kötöttek. Valahogy így érzem magamat és nézek ki reggelente, mielőtt megiszok egy kávét s elszívom az első cigarettát. A változás nem egycsapásra, inkább hétcsapásra érkezik. De előbb-utóbb, úgy másfél órán belül jelentkezik. Azután már el is mondhatnám, ha nem görcsölne be a csípőforgóm után a combom és végig a lábam a bokámig, szinte öt percenként, s ha tudnék 15 métert fájdalom és megállás  nélkül megtenni; ha nem zúgna  - most már csak! - a jobb fülem úgy, hogy a csendet úgy 30-35 éve száműztem a környezetemből, azaz éjjel-nappal szól a tv, hogy ne őrüljek meg az egyszerre és  állandóan! hallható ciripeléstől, fütyüléstől, kattogástól; ha a hasamból eltűnne az újszülött fej nagyságú daganat a nyilallásaival együtt; ha eszembe jutna, hogy most ezt az egészet miért is kezdtem leírni, s épp itt megosztani, el is mondhatnám, hogy egész jól vagyok.

Novemberi nyári zápor

Délután 3 körül 8 fok volt. Szakadt az eső. (Nyári zápor-szerű.) ..és villámlott.

Szerencsére Ádámka ezt már otthonról nézhette az ablakból, mert csütörtökön hazaengedték a klinikáról. 💗

Ádámka

Műtét utáni napon egy kis hős a lépcsőnél:

Mandulaműtét

Ma műtötték délelőtt Ádámkát garat- és orrmandulával. 😪
A műtét után apának igyekezett egy mosollyal gondot űzni: 💓

Bátor fiú vagy! Gyógyulj meg mihamarabb!

Érdekes tények

Érdekes tények

Hogy miért nem szeretem, mert szerintem keserű a kelbimbó, arra a linken van a válasz.

Mai ebéd

Csontleves, gnocchi pörkölttel, ecetes uborkával. Laktató, finom ebéd volt. 😋

Mai fontos cikk

SZÁZEZREK OTTHONÁT FOGJA ELÖNTENI AZ ÁRVÍZ MAGYARORSZÁGON

Öröm!

Hála Nektek odafent! Negatív a tumormarkerem. (Nov.14-én vett vérből.)

Egy régi karácsonyi fotó

Azon a télen, úgy október, november táján került hozzánk a kis Alízka.  Szemben, bal oldalt, Peti ölében. Jobb oldalt az akkor már öt éve nálunk kényeztetett Csöpike csücsül.