2019. november 17., vasárnap

A félelmetes jövő (-kép)

Főzőcske - egyben sült, kolbásszal töltött karaj

Egyben sült karajt készítettem. Erről most csak fotók. A receptet majd pótolom. A gasztronómiai csodáról csak annyit, hogy a karaj egyben sütve sosem lesz olyan szaftos, mint más húsféleség..pl a szűzpecsenye...vagy akár a lapocka. Nyilván az utóbbiból pedig csak formázással lehet csinos egybesültet varázsolni. Viszont finomabb, mint a karaj. (Nekem legalábbis.)





Jórészt e szerint a recept szerint készült:
Baconbe göngyölt karaj
 https://www.nosalty.hu/recept/baconbe-gongyolt-karaj

 hozzávalók / 6 adag

  1.2 kg sertés rövidkaraj
  2 gerezd fokhagyma
  só ízlés szerint
  bors ízlés szerint
  8 ek sertészsír
  2 teáskanál fűszerpaprika
  1 ek rozmaring
  1 ek majoranna
  150 g bacon
  2 közepes db vöröshagyma

elkészítés

1. A karajt megmossuk, lehártyázzuk.

2  Késsel megszurkáljuk, és a lyukakba tömködjük a kis darabokra vágott fokhagymaszeleteket. Minden oldalról sózzuk és borsozzuk.

3 A zsírból kiveszünk 5 kanálnyit, megmelegítjük, majd beleszórjuk a fűszerpaprikát, a rozmaringot és a majorannát.

4  Alaposan bekenjük vele a karajt, majd a maradék zsírral kikent tepsibe tesszük, és beborítjuk a bacon szeletekkel.

 5. 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük 20 percre. Ha letelt, mellétesszük a cikkekre vágott hagymát

6. Fóliával lefedjük, és visszatesszük 50 percre 180 fokon. Ha kész, kivesszük, 10 percig hagyjuk pihenni, majd szeleteljük.

  sütési hőfok: 180°C
  sütési mód: alul-felül sütés

2019. november 14., csütörtök

Műtét?

Kedden sikerült Daragó Péter doktorral beszélni. (Biztos, hogy nem őrá emlékeztem...2013-ban más vizsgált, és véleményezett. Sztem akkor Daragó csak jóváhagyta az aláírásával a diagnózist. Most már mindegy. Daragóról is jó véleményeket olvastam.)
Ma 11-re kellett menjek. Volt rákszűrés, UH, vérvétel. Mennem kell CT-re...oda 2020. február 20. 3/4 8-ra kaptam időpontot. Előtte kell januárban a háziorvos közreműködésével egy újabb vérvizsgálat: vesefunkcióra...

2019. november 10., vasárnap

Délutáni színek a Csapón

Ma 16 óra 30 körül fotóztam a Csapó utcai erkélynél:





2019. november 9., szombat

Papa üzenete a Diószegi úti kertből

Nincs nap, hogy anyu, apu és a néhai cicáim, kutyáim ne jutnának eszembe. Néha azt hiszem, hogy ez nem normális. Máskor úgy érzem: ezek nélkül a bevillanások nélkül szürkébb lenne az életem. Hiszen, ki emlékezne és emlékszik még rájuk? Lassan a családon kívül senki. A Mazsi kutyusunkra, Nyüszire pedig rajtam kívül már csak a párom. De ő biztos nem gondol rájuk. Ahogy másra, másokra sem. A facebook politizáláson kívül semmi sem érdekli. Ja, de. A foci.
Így magamra maradtam az emlékeimmel, mert emlékezni, beszélgetni róluk nincs kivel.
Így már el is jutottam ahhoz, amit itt meg szeretnék osztani: két fénymásolatot. Az egyik a Szentesi papa írását őrzi, a másik a fiaim üzenetét, amit a Papa öreg írógépén pötyögtek le.
Mindkettőnek az eredetijét is őrzöm. Lehet majd a fiúk is tovább vigyáznak rá. Valamelyikőjük.


2019. november 8., péntek

Van, aki tudja, hogy mi illik

Nem először fogyasztja el így az alu-tasakost Kicsim. Tudja, hogy az asztalra nem illik felmenni...csak néha... 😁







Titok torta

A neve sejteti: lehet sosem tudod meg miből készült.
Lehet én sem...pontosabban: lehet sosem készül el.
Egyelőre arra várok, hogy a krém megdermedjen. A receptet majd a Receptjeim menűpont alatt teszem közzé.

A torta tésztája jól sikerült:

A torta felét használtam fel. A másik felét lefagyasztottam máskorra.
Az első réteg 1 és 1/2 üveg Dawrona meggy lekvár. (Nagyon finom, tele meggyszemekkel!)

Itt már a tejbegríz és a cukros vajkrém elegye látható:
A kész amorf...titok torta a hűtőben...




Még nem vágtuk fel...de sztem többször nem csinálom meg. A krém teljesen tejbegríz-ízű...a drága vaj meg se kottyant neki.  A drága Dawtona meggylekvárért is kár volt. Ráadásul nem is mutatós.
Na majd kóstolás után még nyilatkozom...
3 napig ettük ketten a párommal. Pénteken még nem tetszett. Másnap már csak-csak. Harmadik nap meg már azt mondtam: nem is olyan rossz. 😄😋😃
De többször nem kínlódom vele. 😄

2019. november 7., csütörtök

Unokáztunk...

Reggel nyolc előtt jött Dávidka, mert Ádámot vitték a klinikai fülészetre a mandulaműtét lefixálása miatt. Azután meg 11-től logopédushoz.  Kb 1-kor érkezett meg Esztivel Ádám. Addigra  - már 11-kor megebédeltünk Dáviddal. Paradicsomos húsgombóc volt főtt burgonyával. Dávid 3 gombócig meg sem állt.
Ádám is megebédelt miután megérkeztek. Eszti inkább csak "csipegetett". Fél kettő körül mentek el.
Mostanra rámoltam vissza a a szobát. A konyhát már korábban. Most már pihenek, ha bírok, mert a reggeli kóma és egyéb - fájdalmak - miatt mostanáig 4 instant kávét húztam le, hogy tartani bírjam magamat.
A cicák közül most Nóci nem tolerálta annyira a hangos szót, "piszkálódást". Egyszer hányt is, és Dávidkára hosszan morgott, mint egy kutya. Ideig-óráig tartott tőle Dávid, de hamar elfelejtette. Szerencsére nagyobb baj nem lett.

2019. november 5., kedd

Dávidka és a bolognai

Éjjel 2-kor ébredtem, s miután visszabotorkáltam kétrét görnyedve - ahogy szoktam -, már mindenféle járt az eszemben. Az istennek sem tudtam visszaaludni. Sőt! Még feküdni sem. Mindenem fájt, plusz a tüdőm is. Fura ilyet írni, de úgy éreztem, mintha a tüdőm helyén valami füstgomolyag lenne. (Most kellene letenni a bagót...) Képtelen voltam feküdni.
 Ezután a fotelbe vackoltam be magamat, de az még úgyse volt jó. Miközben az ideg, - hogy megint hulla leszek napközben -  átjárt, Kicsi és Nóci 5. sebességbe kapcsolt és kb fél órán át akkora kergetőzést csaptak szoba-ablaktól étkező ablakig, hogy a végén már hangosan nevettem. Imádom, amikor élnek, s nem gubbasztanak. 😃 Végül reggel nyolcig mégis sikerült aludnom, s miközben még sajgó testtel, kómásan épp elkezdtem almozni, felhívott Eszti, hogy orvoshoz megy, így Dávidot behozza hozzánk.
Semmi vész. Lakás forog, én és Imi dettó, kaja semmi..majd lesz valahogy! 😊
Végül bolognai lett spagettivel, ami elég soká készült el. Kb háromnegyed 1-kor ebédeltünk. Dávidka 3x kért belőle.  Na ez a lényeg! A többi abban a percben mellékes. Ami előtte s utána van...az felejthető.
Az Imre-napot csak látszólag felejtettem. Reggel felköszöntöttem, de egyelőre látványos ünneplés - most énszerintem anyagi okokból, s a fizikai erőnlétem hiánya sem elhanyagolható - elmarad(t).
Eszti elfeledkezett róla. Peti, Zoli is csak este küldött neki üzit. A munka már felülírja a kapcsolatokat...

2019. november 1., péntek

Szótlanság, avagy az eltávolodás origója

Ha jól érezném magamat, akkor csak a dög unalom fájna. Minden nap puszta túlélés. Olyan: ezen a napon is túl vagyunk, de minek. A szokásos napi faladatok mellett az internet már nem unalom-, és nem magányűző, hanem épp az ellenkezője. Egyre jobban felerősíti, hogy mennyire egyedül vagyok és mennyire haszontalan dologgal töltöm az időt.
Ha anno a párom nem kezd lecövekelni a számítógép előtt, hanem inkább rám, ránk szánja az időt, akár beszélgetésekre, emlékezésekre, netán együtt-sétákra, együtt munkára, most nem itt tartanánk.
Én sem az internetben kerestem volna az időtöltés hasznosnak gondolt lehetőségeit.
Most biztos boldogabb lennék net nélkül is. Illetve legalább kicsit boldog lennék...kicsit közelebb lennénk egymáshoz.
De lényegében vele csak politikáról - rosszul vagyok már tőle - , fociról - el lehet ítélni, de sosem érdekelt -, s max a csipet-csapatról, azaz a cicáinkról, s míg élt a kutyusunkról lehet beszélgetni. Sosem szeretett a múltról, a szülőkről, gyerekekről nosztalgiázni. Legfeljebb néhány mondatban, s már indul is a gépéhez...

2019. október 26., szombat

Csak nekik legyen jobb!

Mit számít egy szülinap! Csak nekik lenne, legyen jobb! De egyikőjüknél (Z)megélhetési gondok és magánéleti gondok, s egyebek nehezítik az életet, a másikójuknál (P) a munka, a stressz, ....és a gyerekek is épp abban a korban, amikor nehéz boldogulni velük...A szívem szakad meg, hogy egyikőjükön/egyikőjüknek sem tudok segíteni. Apu vagy Anyu már tudna..legalább vigasztaló szavakkal erőt adni. Én mindig csak gondolatban. Azután sohse tudok hangot adni neki. Vagy attól félek, hogy rossz tanácsot adok, vagy attól, hogy megbántom őket.😪
Hiába bíztam eddig az égiekben...most mintha cserben hagytak volna. 😪 Pedig a legfontosabb, hogy a gyerekek, unokák boldogok legyenek...egyenesbe kerüljön mindegyikük élete. Azért remélem meghallgatják odafent az óhajomat!

Szülinapom fotói...

Pár fotó...






Még ma is vénasszonyok nyara...

Ma fél kettőkor ezt mutatta a hőmérő a Sennyey utcai oldalon:


...ennél az elmúlt hetekben csak jobb idő volt! Holnaputánra várható a lehűlés...