2023. január 29., vasárnap

NETflix-es filmek

 Megfigyelő ( sorozat)


Az eltűnt lány (sor.)


Az eltűnt feleség (sor.)


Elveszett lányok (igaz tört.)

2023. január 25., szerda

2023. január 22., vasárnap

2023. január 20., péntek

A motor

 Tegnap de lementem már az orvoshoz.  Hetek óta hol de hol du vagyok rosszul. A reggelekről nem beszélve, mert az továbbra is  - ahogy évek óta - katasztrófa. Mint ma is. A vérnyomásom ma 145/82/64, de olyan gyenge vagyok, mintha 220 lenne.

Ráadásul van, hogy nagyon alacsony, van, hogy normál, máskor magas a vérnyomásom a rosszullétek idején.

A rosszullétemet nehéz szavakba önteni. Ez lehet együtt vagy külön is: gyengeség, szinte attól tartva, hogy összeesek vagy elájulok; mérhetetlen fáradtságérzet; enyhe hányinger, nehéz légzés, enyhe /meg/szédülés ülve vagy járás közben; éhségérzet mellett étvágytalanság; normál szívverés mellett érzett erősebb szívdobogás; plusz a szokásos fájdalmak.

A doktornő szerint mindezeket nem gyógyszer - én az Amlopidinre tippeltem - okozza, hanem a szívem - a  motor - , ami szerencsére a 2021-es 2 műtétemnek - 3 stent - köszönhetően még egyáltalán működik.

Úgyhogy el kell fogadnom, hogy ilyen rosszulléteim vannak, és eszerint kímélni magamat amennyire csak lehetséges. Szerinte ennél sosem fogom már magamat jobban érezni. 

2023. január 7., szombat

Ez nem az én napom 😀

 A szokásos majd másfél órás derékszögben járás, nyögések, jajistenem után úgy fél tízkor el kezdtem és kb déli 1 órára ki és felporszívóztam a lakást. Kivéve Zoli szobáját és az ötszögletűt. Utóbbit délutánra terveztem.

Megebédeltem...tegnapelőtti maradékot: rántott csirkecombot, krumplival, tartárral. A levest estére hagytam. Úgyis megint hízni kezdtem. (65 kilogramm vagyok. :()

Letusoltam, manikűröztem. Mire összekaptam magam már 2 óra elmúlt.

Gondoltam lemegyek a COOP-ba. Nem sokmindent terveztem venni, s nem is a vásárlás volt az ok. Inkább az, hogy kimozduljak, és emberekkel találkozzak mielőtt megőrülök a magánytól.

Indulás előtt még kiraktam a pénztárcámat, hogy ne költsem azt a kevés kápét. 

Eszembe is jutott, hogy nehogy úgy járjak, mint kb 1 éve, amikor ugyanígy csak kártyával mentem le, s miután púposra pakoltam a bevásárló kocsit, kiderült, nem lehet kártyával fizetni.

Szóval lementem. A COOP-ban a bolt felét már felmosták. Az esti záráshoz készülve. Érthető is, de kellemetlen is. Így elindultam azon a soron, ami még száraz volt. Még csak egy csomag Negrot vágtam a kocsiba, amikor mellettem megszólalt az üzletvezető, hogy készüljek rá: nem működik a leolvasórendszer. Így csak kp-val...

Na itt jött ki a fáradtság is okozhatta elkeseredés belőlem, uis kis híjján elsírtam magamat. 

Még a pénztáros Brigivel pár szót váltottunk, és eljöttem. (Ö szinte soha nem enged el anélkül, hogy érdeklődne lelki, vagy fizikai állapotom felől.)

Hazafelé a Totózóhoz érve eszembe jutott, hogy egyik nap az egyik posztban megkérdezték, hogy mi volt az a szörnyű név, amit egy - nem tudom melyik országban élő - anya adott a fiúgyermekének, s ezzel egy életre megbélyegezte. 

Én kapásból beírtam, hogy a cikk elolvasása előtt tudtam, hogy a Lucifer...

Na erre kaptam hideget-meleget, arra célozva, hogy ilyen nincs! Biztos elolvastam és így csaltam.

Egy pár mondatban elintéztem az egészet, elvégre én tudom, hogy kitaláltam. Még írtam is, hogy ezek után vennem kell egy lottót...

Emiatt be is mentem a totózóba és két db ötöst kiállítottam. Csakhogy ott sem lehetett és nem lehet kártyával fizetni.

Na erre mondtam magamban, hogy ez nem az én napom.

A zöldségeshez azért még bementem tojásért, mandarinért...utóbbit amolyan bánatűzőnek.

Azután hazamenve elgondolkodtam. A COOP-ból, amit venni akartam egy sem sürgős. Ráérnek hétfőig.

A totózóba viszont visszamentem. Egy életre bántana, ha bejönne mondjuk egy négyes, és én nem tettem meg. (A 2 lottót uis kiállítottam már, amikor kiderült, hogy kártyával nem lehet fizetni.)

Itthon még hezitálok, hogy a cicáknál kiporszívózzak-e, mert kibírhatatlanul fáj mindenem deréktól lefele. Mostanság az almozás után - a hajlongástól - úgy kikészülök, hogy sírni tudnék. Plusz levegőt is nehezebben kapok.

Na még lehet mégis nekifogok a porszívózásnak, csak előbb kiteregetek. Addig még ücsörgök itt kb fél órát a gép előtt. 😀




2023. január 6., péntek

Peti e héten szabin volt

 Ma itt volt Peti. Segített a tv-n beállítani a műsorlistát, amit én eltüntettem véletlenül. Beüzemelte a másik tv-t, ami Imi szobájából majd az étkezőbe kerül.

A gyerekeket nem hozta, így ketten ettük a zöld zöldbablevest :), és a rántott húst, sült krumplival, tartárral.

Az újévről még nem is írtam.

Zoli nem jött most haza. Csak Petiék voltak. Kicsit fáradt volt mindenki. Én is. Pedig már éjjel 11-kor aludtam. Pezsgőzni úgyse lett volna kivel. 

(Nem is vettem csak alkoholmenteset...De tavaly sem pezsgőztem már. Szegény Imi egyedül ivott pár kortyot. :( )

De lehetett úgy fél kettő, amikor tűzijáték hangjára ébredtem. (Amúgy már kilenc körül elkezdték a magánházaknál. Az idén sem tűzijáték, sem utcabál nem volt a városban...)

Egy darabig "őrködtem". Tartottam tőle, hogy a közelünkben is indítanak tűzijátékot vagy petárdát. De megúsztuk. (Mármint én és a két cicusom.)

Az újévi menü - bár nagyon sok baj volt vele, és több napig tartott, úgy, ahogy Karrácsony előtt is -gyakran félbe kellett szakítsam a készülődést, mert rosszul voltam - sajnos az unokák körében nem aratott sikert.  (Lehet nem csak náluk, de Eszti és Peti azért dícsérték nagyon.)

Sárga borsóleves volt kolbásszal; rakott kel - pörköltből, rizsből, koktélparadicsomokkal, citromkarikákkal, tejföllel és füstölt "szalonnataréjjal" gazdagon; sütinek karácsonyról maradt moszkauer - ez most is kelendő volt -; bolti pogácsa, diós-, mákos bejgli - ezek utoljára kerültek az asztalomra :( - ; fűszeres sült virsli ; főtt tojás és svéd gombasaláta. Utóbbi Peti kedvence, ami Esztinek is ízlett. Ádámka és Dávidka szinte csak moszkauert evett, és elég nyűgösek, fáradtak voltak, mivel a szilvesztert, s a fél éjszakát vendégségben töltötték a szülőkkel együtt. (Alsó-Józsán)

Lehet, ha zöldhüvelyű zöldbab levest főztem volna, még a fáradtságról is elfeledkeztek volna, annyira szeretik. Na majd legközelebb. Valamelyik pénteken...ahogy ma is azt főztem, csak most az unokák lemaradtak róla.

Általában pénteken jön Peti és Dávid. Olyankor Eszti pszichológushoz viszi Ádámot. Azért volt, hogy ők is felugrottak utána, de nem sokszor. Én annyira hívni sem mertem eddig őket, mert tudom, hogy Eszti home office-ban dolgozik, és emiatt mindíg rohan haza. 

Falvédők

 https://favi.hu/termekek/p/patchwork-mintas-falvedo-erdei-allatok-2?v=2375317

2022. december 25., vasárnap

Karácsony, 2022.

 Már többször írtam, hogy később több infót is rögzítek...majd..majd...de nincs már kedvem hozzá. Pedig milliószor végiggondoltam, hogy miről, mikről írok, hogy megmaradjanak az emlékezésnek. De ha azonnal nem vetem "papírra", akkor mostanság már feledésbe is merül, illetve el is megy a kedvem tőle. Minek és kinek? Ebben s a majdani rohanó világban. Különben is, kinek jó, ha éppen a bánatomat, vagy vélt - utólag belegondolva uis sokszor nem valós - problémimat, bánatomat, sérelmeimet leírom, ahelyett hogy megbeszélném, elmondanám valós időben? Utólag olvasva - ha már nem leszek - még tisztázni sem lehet. Mégha olykor jól érzékelem a dolgokat, ha nekem van igazam, utólag már "tökmindegy"....


Most is sok-sok napot kihagyva a tegnapi Karácsonyról azért pár sort, és pár fotót, videót elmentek ide. Tavaly Petiéknél voltunk Karácsony este. Akkor még teljes volt a család.

Ez az idei már csonkára sikerült, s az is marad. Ez már nem az a Karácsony, ami felhőtlen boldog. (Sajnos a Szüleim elvesztése óta már semmi sem olyan... )

Én már mondhatni egy hete a vásárlással, főzéssel, sütéssel töltöttem a napjaimat. Azokat is, amikor olyan rosszul voltam, hogy fél napokra félbe kellett hagyni a készülődést, mert általában a vérnyomásom, ill. az időjárás fronthatása miatt vagy mozogni nem bírtam a fájdalomtól, vagy szinte az ájulás kerülgetett. Általában a kezem ügyében tartom már hónapok óta a mobilom...még a tusolásnál is ott van velem.  Ha rosszul lennék...sőt a szemben szomszéd Piroskával is megállapodtam, hogy ha nagyon gyanús, hogy nincs mozgásra utaló jel, akkor rámtelefonál.

Meg is tette már párszor...és segített. Néha a rosszullét elmúlásához néhány perces beszélgetés is segítség lehet.

A fájdalom már más kérdés.  Hetek óta már a kéz ujjaim is fájnak, görcsölnek. Ez azért izgat nagyon, mert ha leesnék a lábamról, s csak itthon tudnék tevékenykedni, akkor a kézfájdalmam már ezt is lekorlátozná. Az viszont maga lenne a teljes megsemmisülés.

 Na, ennyi kitérő után:

A Szenteste, illetve az aznapi menű:

Zöld zöldbab leves volt. (Kifejezetten Dávidka kedvéért. :) )

A második:

töltött káposzta (kolbásszal, tejföllel);

illetve olasz göngyölt hús spagettivel. (Kifejezetten a Fiaim kedvéért, de kiderült Ádámkának is nagyon ízlett.)

Desszertnek: őzgerinc ( azaz méteres sütemény)

és moszkauer.

A méteres sütemény - sztem - most nem volt olyan, mint máskor. A piskóta a csoki bevonat alatt kissé szárazabbnak tűnt. Ezt persze senki nem jegyezte meg. Talán csak azért gondolom, mert most kevesebb fogyott belőle. Igaz a göngyölt húsért odavoltak, s abból szinte semmi nem maradt, miután nem csak ebédre, de vacsorára is azt kért mindenki.

Így a töltött káposzta - egy 5 literes lábasnyi - rám és Zolira maradt. Petiék nem vittek belőle, mivel 25. és 26-án Abaúj..on lesznek, s addig sztük nem állna el.

Lehet igazuk van, hiszen amikor elkészítettem lefagyasztottam; majd tegnapelőtt kiolvasztottam. Emiatt újrafagyasztani rizikós lenne.

Le volt persze a göngyölt hús is fagyasztva, ahogy a sütik is. Sajnos a váratlan rosszulléteim miatt már át kellett állnom az előrefőzésre, és azzal együtt az elkészült ételek lefagyasztására.

A mostani 5 féle étel elkészítése, ha jól belegondolok napi minimum 8 órát vett igénybe. Volt, hogy a mosogatással együtt, de volt, hogy az a művelet még pluszban jött rá.

Hogy miért írom le ezt?

Talán azért, hogyha még fiatalon olvassa valaki, akkor elgondolkozzon rajta, hogy ami fiatal korban szinte meg sem kottyan, az az időseknek, akik már nem egészségesek bizony sokkal több időt, fáradságot jelent.

Ma, amikor ezt írom: látom, hogy a korábbi évektől eltérően, egy szem szaloncukor sem hiányzik a fáról. :( 

Lehet ez azért is, mert épp három nappal ezelőtt úgy fájt Ádámka foga, hogy másnap gyökérkezelést végeztek nála. Nem is volt jó ötlet tőlem, hogy - bár mindenkinek: Ádámka, Dávidka, Peti, Eszti, Zoli) -  egy bizonyos összeget (ahogy szoktam) átutaltam, azért jelképesen desszerteket, csokikat, illetve 3 hasznos "könyvecskét" is vettem az unokáknak.

Én Zolitól mobiltartó állványt, Petiéktől parfümöt és manikürkészletet kaptam.

A fát sikerült már napokkal ezelőtt Imi szobájában feldíszítenem, s időben a nappaliba áttelepítenem. :) 

Sztem nagyon aranyos lett. Bár a régi fotókat elnézve most már inkább azokat találom szebbnek, amiket Imi díszített.

Petiék ebéd előtt kimentek Imihez és Édesanyámhoz, Édesapámhoz a temetőbe. Ez meglepett. Nem is bírtam ki könnyek nélkül.

Fotókat is készítettek.

Nos, akkor 2022. 12.24. pár fotón, videón:



őzgerinc -az egyik fele...


Imi szobájában raktam össze a kis fát:





Az étkezőben:




Előszobában:






2022. december 5., hétfő

Petiéknél

 Tegnap délben kivitt Peti Józsára. Sajnálom, hogy fotókat elfelejtettem készíteni. Bár a szeretet, a kedvesség, amivel fogadtak fotó nélkül is megmarad bennem.

Eszti nagyon finom 3 fogásos ebéddel várt, pedig arról volt szó, hogy csak valami egyszerű lesz ebédre. 

A gyerekek olyan kedvesen és örömmel fogadtak, hogy szinte el is felejtkeztem a nyavalyáimról. 

Ádámka megmutatta a videójátékot és el is magyarázta a lényegét. A nevét századjára sem sikerült megjegyeznem, de legalább már kapizsgálom a lényegét. 

Kíváncsi voltam az iskolai munkáira is. Ő pedig büszkén mutatta meg a munkafüzeteit. Végiglapozgattuk együtt azokat, de az arany csillagokat alíg győztem megszámlálni. Meg is dícsértem. Nagyon ügyes, okos gyerek.

Dávidka sem hagyott unatkozni. Ő a kis rajzaival lepett meg. 

Időpontkérés vizsgálatra - Bethlen utcai Rendelőintézetbe

 https://debrecen.imami.hu/gyermek-szakrendelesek/kenezy-gyula-korhaz-es-rendelo-intezet

2022. november 1., kedd

November 01. - Mindenszentek napja

 Bár nincs sok kedvem írni, azért nagyvonalakban csak rögzítem, hogy mik történtek ma.

Két napja főzök/főztem mára: a húsleves tanyasi csirkéből szalvéta gombóccal volt a nagyobb kihívás. A szalvétagombóc nem aratott osztatlan sikert. Egyedül Peti dícsérte. Valószínű ő is csak udvariasságból. A gyerekeknek sós volt a leves, és nem ízlett a levesbetét. 

Nagyon fájt. A szalvéta gombóc fél napot vett igénybe. De való igaz, hogy kevesbb májjal kellett volna készítenem.  (Májas, gombás gombócról van szó...)

A tejfölös hentestokányból Dávidka egész jól evett. Mindenki más csak csipegetett. 😢

Ebéd után taxival mentünk a temetőbe, ahol Anyu, Apu, Imi sírját és Bakk Papáék sírját javarészt Peti tette rendbe gyönyörűen. De kivette részét a munkából Eszti, Ádám és Dávidka is. És nagyon ügyesn, lelkesen.

 A síroknál a visszarévedésre most valahogy kevesebb idő, és lehetőség maradt. Talán a gyerekek miatt sem tudtam annyira átadni magamat szeretteimnek/szeretteinknek.  De emlékezni bárhol bármikor lehet.  Ahogy most is - mint minden nap - teszem.

Mindkét sírnál fotókat készített Peti. A Bakk Papa és Mama sírjáról készülteket Öcsinek is elküldte.

Haza már trolival jöttünk. Itthon még egy kicsit játszottak a gyerekek, majd hazaindultak, mert Ádámot nagyon izgatta, hogy nem lesz elég ideje elkészíteni a házit.

Most - miután már minden rendben a lakásban - kicsit elanyátlanodtam: időnként nagyon rossz a magány. 

De majd megpróbálom a jó oldalát is élvezni.

Hahó! Melyik a jó oldala?😄