Zozó

Mostanában rengeteget szédült. A pulzusa 42-50 között. A vérnyomása hol fent, hol lent. Kivizsgálások folyamatban.

Erre elment egyedül túrázni a nagy rengetegbe, valahová a Duna-kanyarba...mert m á r ...2 napja jól van.  Figyelem a Google térképen, hol jár. Egy órája semmi változás. A telefon most meg már nem működik. Nincs térerő. Csak épen kerüljön elő!!

Esküszöm agyonütöm. :((((((

Őszintén az amerikai álomról

https://vilagfigyelo.com/itt-minden-hazugsag-oszinten-amerikarol-egy-floridai-magyar-elmondja-az-igazsagot/

A fecskék ismét útra keltek

Még hét elején úgy rémlik hallottam fecskecsivitelést, és láttam őket körözni az ablakunk előtt. Azután egyéb dolgaim miatt - hétfő este hazajött Zolcsi - már nem figyeltem rájuk.
Ma délután a postára menet nézegettem a ház kiugró részei alatt megbúvó fecskefészkeket. Mind üres volt.
Este sem repkedtek már az erkélyünk előtt. Ezek szerint valamelyik nap útra keltek. Borzasztóan elszomorodtam.  Máris hiányoznak!
Szerettem volna az utolsó napjukon "elbúcsúzni" tőlük egy pillantással. Nem sikerült. Majd tavasszal remélem találkozunk!
Jó utat, Fecskéim!

Dumáló cicák

Éneklő husky kölyök

Ki, mit érdemelne?

Ledőltem délután ismét. Ahogy az utóbbi években sajnos szokásommá vált. Az addig elvégzett munka mindig úgy lefáraszt, hogy szerintem már ki sem bírnám pihenés nélkül. Lehet álltomban elaludnék. :))
Az ébredésem viszont a kevésbé megszokott módon történt. Ahogy letettem a lábam a parkettára a bal lábamba a térdemből kiinduló görcs állt bele.  Évente csak pár alkalommal esik meg velem, de akkor a falra tudnék mászni a fájdalomtól.
Most is éreztem, hogy ha nem jól lépek, mozdulok, akkor percekig tartó görcs fog kínozni.  Ezt néha sikerül leküzdeni, ha úgy mozdulok, hogy...és ez az, amit nehéz megmagyarázni, hogy hogyan. A térdemre kell koncentráljak, mert olyan, mintha ki akarna ugrani a helyéből, s azután nincs mese, jön a lábszárba, combba hatoló borzalmas fájdalom.
Na és kit érdekel? Mert, hogy sem a férjem, sem a nagy fiam, annyit sem kérdezett, hogy mi baj? Az biztos. Sőt. A férjecském, ahogy a fájdalomtól eltorzult arccal kisántikáltam a nappaliból az étkezőbe, úgy vonult el mellettem, mintha láthatatlan lennék. A fiam pedig, miután becsuktam az étkező ablakát, mert fáztam, - az erkélyajtót viszont nem! - , szinte sértődötten vonult el a szobájába. A hiba, amit vétettem, hogy a szokásos szellőztetést meggátoltam. Hiába maradt huzat, az az ablak bezárása miatt már nem olyan volt, mint mielőtt megjelentem az étkezőben.
...hááát, köszönöm jól vagyok! Volt már erősebb görcsöm is. Köszönöm, akkor is jól voltam, amikor takarítottam, főztem, almoztam, terítettem és sorolhatnám. Ja, hogy finom volt a kaja, hát mit panaszkodom? Nem is értem magamat. Egy cseléd érje be a "köszönöm, finom volt"-tal. Ennél többre ne vágyjon!

Az okos szamár

A hőség sajnos egészségileg nem bőség

Az elmúlt napokban, héten a meleg egyre jobban megviselt. Ráadásul valami nem stimmel nálam. Lehet valamelyik gyógyszer totál kiakasztotta az anyagcserémet. Hétfőn lehet vissza is megyek a dokinőhöz.
 Na szóval a szombat is borzalmas volt. Egész nap szédelegtem, gyenge voltam, a hátam, derekam, jobb oldalt a hasam sajgott, és olyan fáradt voltam, hogy elmondani sem lehet. Erre kiderült, hogy Nócinak a Urinary S/O gyógytáp nem lesz elég hétfőig. Így délelött 10-kor elmentem a K+Z- rendelőbe, mert ez van hozzánk a legközelebb. Már a trolin majd bepisiltem, pedig vízhajtót sem szedek és indulás előtt 2x is voltam. Úgy látszik egyre inkább nem számít. A Vegyiparitól, ahol leszálltam, az első lámpáig már csak vánszorogni tudtam. A térdem "kiakadt" és a görcs kezdett a lábszáramba beleállni. Akkora volt a hőség ezen a napos oldalon, hogy a botom ellenére/vagy mellett/ a jelzőlámpába kapaszkodva bírtam csak kivárni a zöldet. Végül sikerült a Monty ezredesen eljutni Könczeyhez és még várni sem kellett sokat. Mégis a visszaút, amit busz helyett gyalog tettem meg attól való félszemben, hogy szombaton ritkán járnak a buszok, s ha lekésem, akkor még rosszabb helyzetben leszek/vagyok/ sem volt fáklyás menet. Fel is hívtam Imit, hogy beszélgessen már velem figyelem elterelés céljából, mert már hányingerem is van a hőségtől.
Ahogy hazaértem lerogytam, s onnantól kezdve használhatatlan lettem. Keltem, feküdtem. Se enni, se inni nem volt kedvem. Este "már" tíz körül elaludtam, hogy éjfélkor felébredjek...és észrevegyem, hogy a szobában az erkélyajtó előtt milliméteres kis hangyák sasszéznak. Tízet agyonnyomtam, jött helyettük újabb. ez úgy 1 órán keresztül. Ecetes ronggyal végigtöröltem az erkélyfal és a parketta találkozásánál, de láthatóan nem zavarta a hangyákat. Akkor egy széles tixoval beragasztottam az ajtó alatti réseket. Úgy tűnt valamit jelentett,  De eközben Kicsim felhívta a figyelmemet egy az előszobában rohangáló német svábbogárra. Majd egy virgonc zöld poloskára. Miután azt is lerendeztem, már egyáltalán nem voltam álmos, pedig már  fél három óra körül járt. Kínomban lefőztem reggelre a kávét, és bekapcsoltam a tv-ét. Lehetett hajnali négy is mire elaludtam.
Fél kilenckor ébredtem ma. Úgy, mint akin átment az úthenger. De csináltam a programot. Nóci gyógyszerezése, cicakajáltatás, almozás, majd  - mivel szombaton nem volt idő, erőm és elmaradt - porszívózás. Még a konyhai munkák előtt eszembe jutott, hogy sokan sütőport szórnak ki a hangyák miatt. Így még ezt is kipróbáltam: az erkélyen vékony csíkban kiszórtam a port az erkélyfal tövében.
Azután jött a főzés mára . (A töklevest még szombaton sikerült elkészíteni, így csak a 2, fogás volt terítéken.)
Mire kész lett a sertés szeletek gombás mártással, főtt tésztával, elmúlt du 3 óra is. De jó étvággyal elfogyasztottuk. Az étvágyon kívül semmi sem volt jó ma sem. Már délelőtt bevettem egy Eleniumot, mert a meleg okozta stressz idegileg tropára vágott.
Úgy du 4-kor ledőltem, nyilván Nócival :-), mert hónapok óta ha lefekszem, ekkor jön és hozzám bújik. :)
Este 7-kor ébredtem.
Kíváncsi vagyok, milyen éjszakám lesz? Őszintén szólva már előre félek.

Íme, 40 Lélegzetelállító hely, amit neked is látnod kell, mielőtt beadod a kulcsot

Fantasztikusak!
http://www.hogyvolt.com/ime-40-lelegzetelallito-hely-amit-neked-latnod-kell-mielott-beadod-kulcsot/

Volt facebook, nincs facebook

18:15-kor összeomlott a Facebook... Hm.
18:30-ra helyreállt...vajon melyik ménkű csapott bele...?

A tömegközlekedés jövője?

Amikor mindenki más öregebb

Emlékezetem szerint lehet úgy húsz éve is, hogy a gyászhírekben az asszonynevemen halálhíremet olvastam. Azóta szinte mindennap elolvasom az aznapiakat és jó érzéssel konstatálom, hogy én még nem vagyok benne... :-)
Minden alkalommal figyelmet szentelek annak is, hogy ki hány évesen szenderült jobb létre. A korok láttán őszinte elismeréssel adózok a hosszú életúttal megáldott elhunytaknak, miközben végigfut rajtam, hogy bizony már jól benne voltak a korban. Legalábbis hozzám képest.
...és ilyenkor jön a hideg zuhany: hiszen én is annyi idős vagyok, vagy egy-két éven belül leszek!

Az ördög sem érti, hogy miközben a mindennapok taposómalmában rozzant nyanyókának érzem magamat, a halál hírvivője miért fiatalít...

A galamb és a megmentője

Amikor ez a fickó megmentett egy bébi, azt hitte, hogy majd elmegy, ha egészséges lesz. De gaïa úgy döntött, hogy a legjobb barátja mellett marad, még akkor is, amikor egész spanyolországban a! Ma a Soulmates-en, nézd meg, hogyan lett johann gaïa büszke apja, és osztotta meg vele egy életen át tartó utat 💞

(Google fordítás)

Váratlan látogató

Szép magyar beszéd

A mai, modern költő versében minimum egy baszdmeg-nek, kurvának, vagy picsának kell lennie.
/Bocsánat a közönségességért...de csak "idéztem" ezeket a szavakat néhány, de sajnos egyre több, irodalmi alkotásból./
Tilos kerek, egész mondatokban fogalmazni, és valami mondanivalót is sejtetni. A legnagyobb bűn, ha a tiltólistás szív, lélek, szerelem szavakon túl még valami emberi érzéseket is becsempész a szövegbe, amik netán az olvasóban is szintúgy emberi érzéseket indukálnának. A' mán patetikus...  A meghökkentés manapság csakis abszurd formában, stílusban képzelhető el, és kötelező jelleggel.  Nem fájhatsz, szerethetsz, hiányolhatsz, örülhetsz csak úgy, ha a szép magyar anyanyelvünket száműzöd. Nagy kár. Így ne csodálkozzunk, hogy a fiatalok csak alpári módon, kevés szókinccsel kommunikálnak a mindennapi életben. De ne is lepődjön meg senki, hogy minden csoda 3 napig tart. Ahogy mondani szokás: a történelem ismétli önmagát...Az irodalmi igények is. Eljön az az idő, - lehet emberöltők múlva, de eljön -, amikor ismét "felfedezik" az írók, költők az anyanyelvünk szépségeit, lehetőségeit, amikor a szexet is trágárkodás nélkül tudják szavakba önteni, és nem az lesz a mérce, hogy egy bizonyos körben a megbotránkoztatásukkal "őszintének", bátornak titulálva őket egekig magasztalják a sznobok. Én nem vagyok költő, csak írogatok, és olvasok. Mai, kortársakat is. Néhány internetes irodalmi oldalon is...
Lehet nem érem meg már azt a kort, amit vizionáltam, de tudom, hogy eljön,  mert Kazinczy sem úgy gondolta a nyelvújítást, ahogy most értelmezik, művelik...


2018.03.18.
Zsefy Zsanett