2018. október 20., szombat

Hamari szilvás torta



Kb 24 cm-es tortaformát kivajaztam.
4 tojást elektromos habverővel habosra vertem, majd 27 dkg porcukrot 3-4 részletben a tojásokhoz adtam, miközben tovább vertem habverővel. Kb  2 kávéskanálnyi fahéjjal is összekevertem még. Ezután 20 dkg lisztet, amit előzőleg kb fél sütőporral összeszitáltam, kb 4-5 részletben az előbbiekhez kevertem óvatosan, kézi habverővel.
Végül kb 5 kis kiwi méretű - azaz nagy szemű - szilvát apróra kockáztam  és belekevertem a tésztába. Ezután a tortaformába öntöttem a tésztaelegyet és a tetejét kiraktam vékony szeletekre vágott szilvával. Előmelegített sütőben kb 1 óra alatt készre sütöttem (Tűpróbától függ a sütés ideje.)
Kihűlés után tányérra borítottam, szeleteltem, porcukroztam.
Egyszerűsége ellenére meglepően finom lett!

Az eredeti receptben almát használtak szilva helyett...




Debreceni mese

A facebookon terjedő felháborodásokra szinte válaszként jelent meg ez a kis mese a DEHIR oldalán....
https://www.dehir.hu/debrecen/nem-sokaig-maradnak-a-gyepmesteri-telepen-a-kutyak-hamar-gazdit-talalnak-nekik/2018/10/17/?fbclid=IwAR3Ri5Xe7DHzDhBwWESE9qWZotF-PMDkuVZZ1E8NpJTY1IXaiT8js1Wk1wo

Egyszóval minden szép és jó,,,ugyebár....
Akkor ez mi?


 A németjuhász már éhenhalt.


ET:
MÉDIA segítségére lenne szükség. Hátha megmenekülnének ezek a halálra éheztetett kutyák.
2018.09.07-én egy potenciális örökbefogadóval elindultunk kutyust nézni. A debreceni gyepmesteri telepig jutottunk el (táblájukon ott a "menhely" szó is, bár ezt nem is értem milyen alapon merik kiírni....)! Az öt és fél éves állatvédősdi pályám alatt nem sokat találkoztam ennek a telepnek a munkásságával. Kíváncsi voltam milyen is, mert nem nagyon lehet látni a facebookon, a bent lévő kutyáik hirdetését.
Azt tudni kell, hogy ezt a telepet anyagilag az önkormányzat látja el, de amúgy a küzterület-felügyelethez tartozik. A hívásunkkor, hogy pontosan hol található a telepük, a telefont felvevő hölgynek fogalma se volt róla.....egy órás keresgélés után meg is találtuk az erdőben a telepet.
Ott egy nem túl kedves és nem túl készséges emberke fogadott minket, aki azonnal leszögezte, hogy a telefont ne merjük használni, fényképek nem készülhetnek!!! Na, már akkor éreztem, hogy itt gondok vannak. Amikor beléptünk egy kicsi (nem számoltam, de kb. 10 kennellel rendelkező) telep látványa fogadott. A kennelek nem túl nagyok, de egy kennelben 3 nagytestű kutya nyomorgott egy darab kutyaházon osztozva!!! Vizet, élelmet nem láttam előttük!!! A kennelek kutyaürülékekkel díszítve, amiben tapicsgoltak!!! DE, ami kiverte a biztosítékot az az, hogy minden kutya múmiává van aszalódva!!! Az egyik németjuhásznak, tőből letépve a fél füle....a telep alkalmazottjai kezelik....na persze!!!
Egyedül a telepörző kutyájuk volt normális súlyban!!! Volt bent egy fehér alapon grafitszürke hatalmas KÁJ (nem túl barátságos) németjuhászok, kopó jellegű szürkés-fekete-barna foltos, kaukázusiak és még sorolhatnám, akik nem valószínű, hogy élve kikerülnek, mert éheznek!!!
IDE KELL MOST ÖSSZEFOGÁS!!! Első körben valakinek el kellene beszélgetni az önkörmányzattal, majd a közterület felügyelettel (ha kell médiához fordulni)!
KÉREM, NE HAGYJUK ŐKET VESZNI!!! ÉN LÁTTAM A TEKINTETÜKET, A SZEMÜKET (azóta nem tudok szabadulni tőle)!!!
AZ ÉLETÜK A TÉT!!! Segítséget keresek. Nyilvánosságot.

*
Piszok nagy segítséget kaptak... :( A DEHÍR elkaszálta a lehetőséget, hogy feltárják az igazságot. Gratula! Remélem jól alszik a cikkíró. (Jutott belőle...vacsorára is...???) 

Abaújszántói legényke

A hosszú hétvégén Bennárik nagyiknál élvezik az őszi ízeket Ádámka, Dávidka és anyukájuk, Eszter. Sajnos apa a munkahelyén, munkával tölti ezeket a napokat.




2018. október 13., szombat

Kálmán-nap...

Köszöntő az égre írva

Október tizenharmadika.
Másnak babonából félsz ez a nap.
Nekem a szép emlékek emeltek
kalapot ismét, amikor felvirradt.

Ma gyertyafénnyel idézlek téged.
Nézem mosolyod gyűrött fényképeken.
Köszöntenélek.
De csak gyertya éghet.

Az ajtót résnyire mégis
nyitva hagyom.

Zsefy- Csillukád

2018. szeptember 21., péntek

Zozó

Mostanában rengeteget szédült. A pulzusa 42-50 között. A vérnyomása hol fent, hol lent. Kivizsgálások folyamatban.

Erre elment egyedül túrázni a nagy rengetegbe, valahová a Duna-kanyarba...mert m á r ...2 napja jól van.  Figyelem a Google térképen, hol jár. Egy órája semmi változás. A telefon most meg már nem működik. Nincs térerő. Csak épen kerüljön elő!!

Esküszöm agyonütöm. :((((((

Őszintén az amerikai álomról

https://vilagfigyelo.com/itt-minden-hazugsag-oszinten-amerikarol-egy-floridai-magyar-elmondja-az-igazsagot/

2018. szeptember 13., csütörtök

A fecskék ismét útra keltek

Még hét elején úgy rémlik hallottam fecskecsivitelést, és láttam őket körözni az ablakunk előtt. Azután egyéb dolgaim miatt - hétfő este hazajött Zolcsi - már nem figyeltem rájuk.
Ma délután a postára menet nézegettem a ház kiugró részei alatt megbúvó fecskefészkeket. Mind üres volt.
Este sem repkedtek már az erkélyünk előtt. Ezek szerint valamelyik nap útra keltek. Borzasztóan elszomorodtam.  Máris hiányoznak!
Szerettem volna az utolsó napjukon "elbúcsúzni" tőlük egy pillantással. Nem sikerült. Majd tavasszal remélem találkozunk!
Jó utat, Fecskéim!

2018. augusztus 26., vasárnap

Ki, mit érdemelne?

Ledőltem délután ismét. Ahogy az utóbbi években sajnos szokásommá vált. Az addig elvégzett munka mindig úgy lefáraszt, hogy szerintem már ki sem bírnám pihenés nélkül. Lehet álltomban elaludnék. :))
Az ébredésem viszont a kevésbé megszokott módon történt. Ahogy letettem a lábam a parkettára a bal lábamba a térdemből kiinduló görcs állt bele.  Évente csak pár alkalommal esik meg velem, de akkor a falra tudnék mászni a fájdalomtól.
Most is éreztem, hogy ha nem jól lépek, mozdulok, akkor percekig tartó görcs fog kínozni.  Ezt néha sikerül leküzdeni, ha úgy mozdulok, hogy...és ez az, amit nehéz megmagyarázni, hogy hogyan. A térdemre kell koncentráljak, mert olyan, mintha ki akarna ugrani a helyéből, s azután nincs mese, jön a lábszárba, combba hatoló borzalmas fájdalom.
Na és kit érdekel? Mert, hogy sem a férjem, sem a nagy fiam, annyit sem kérdezett, hogy mi baj? Az biztos. Sőt. A férjecském, ahogy a fájdalomtól eltorzult arccal kisántikáltam a nappaliból az étkezőbe, úgy vonult el mellettem, mintha láthatatlan lennék. A fiam pedig, miután becsuktam az étkező ablakát, mert fáztam, - az erkélyajtót viszont nem! - , szinte sértődötten vonult el a szobájába. A hiba, amit vétettem, hogy a szokásos szellőztetést meggátoltam. Hiába maradt huzat, az az ablak bezárása miatt már nem olyan volt, mint mielőtt megjelentem az étkezőben.
...hááát, köszönöm jól vagyok! Volt már erősebb görcsöm is. Köszönöm, akkor is jól voltam, amikor takarítottam, főztem, almoztam, terítettem és sorolhatnám. Ja, hogy finom volt a kaja, hát mit panaszkodom? Nem is értem magamat. Egy cseléd érje be a "köszönöm, finom volt"-tal. Ennél többre ne vágyjon!

Az okos szamár