2016. december 29., csütörtök

Harap, karmol a cica

Facebookos posztból idézve:
https://www.facebook.com/groups/cicapro/permalink/619064024946853/

"...van egy írtó rossz tulajdonsága.
Felugrik hozzám az ágyra, aztán leheveredik. Én mivel nem bírom ki egyből simizni kezdem.
Ezt Ő hamar megunja ami még nem is lenne baj és ezt úgy tudatja, hogy nekiugrik a kezemnek sokszor durván, csúnya sebeket hagyva maga után és ez a kislányommal is csinálja. Ez számomra érthetetlen és elkeserítő."

Az a gond, hogy elfelejtkezünk róla, hogy mi emberek sem vagyunk egyformák. Így a cicák sem. De legtöbben olyan kis társat szeretnének, főleg gyerek mellé, amelyiket akkor vesz ölbe és simogat, amikor és ameddig kedve van. Csakhogy a macskák is nagyon különbözőek. Persze, hogy olyan kellene a legtöbb gazdinak, mint XY-é, mert azt húzni-nyúzni lehet, mégsem karmol. :) De ahogy a kutyák, úgy a macskák sem játékszerek. Figyelni kell rájuk és - akármilyen furcsán hangzik - de
tiszteletben kell tartani a tulajdonságaikat, szokásaikat. Ha figyelünk rájuk, akkor a farokcsapkodásból, morgásból, fújásból észre lehet/kell venni, hogy nem szereti amit csinálunk vele, ezért nem kell erőltetni! Így elkerülhetők a harapások, karmolások. Ha belegondolunk, mi emberek
sem csinálunk szívesen - pláne hosszú távon - olyan dolgot, amihez nincs kedvünk.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése