2017. július 13., csütörtök

Szusszanásnyira leültem

Mostanában szinte reggeltől estik nincs megállás. OK, hogy most ezt is csak van időm bepötyögni, de ez a pár perc lényegében arra jó, hogy szusszanok egyet. Azt hinné az ember, hogy egy nyugdíjas csak unatkozik, pláne ha a gyerekek így vagy úgy, de kiröpültek. Hát nem. Ebben a korban már mindennek más súlya, jelentősége van. A hétvégi hazavárós étkezések, pár napi "útravaló" elkészítése, porciózása, egyáltalán a kitalálása annak, hogy mi nem romlik meg az úton, majd később a hűtőben - mert fagyasztójuk nincs - is sok-sok fejtörést okoz. S, ha már visz az a gyerek, vagy küldök annak a másiknak :)) nyilván nem paprikás krumplit fogok...

Ma már szombatra főztem, mert szokásommá vált, hogy inkább előre elkészítem az ételeket, mint valami front miatti szívprobléma vagy újabb láb-, hát-, derék-, tumor-, stb fájdalomfokozódás miatt keseregjek, hogy nem tudom megcsinálni.
A mai előregyártott menü a rakott kel volt. Hja, hogy az egyszerű?
Az egész lakást rendbe tettem előtte, amibe az alomtálak is beletartoztak, a mosás teregetés is persze, a mai ebéd - tojásos lecsó elkészítése sem maradhatott el -, és akkor jöhetett a kelkáposzta. Van, aki seperc alatt...én inkább aprólékosan csinálom. A kakastaréj sütése, a kelkáposzta levelek egyenkénti leerezése - hogy a kemény levélér ne rontsa az összhatást -, tyúkleves alaplében, fokhagymásan, köményesen előfőzése, a pörkölt elkészítése, a zsírban előpirított - csak fehéredésig - rizs puhára párolása tyúkleves alaplében, a többi hozzávaló aprítása - 4 paradicsom, egy fél kaliforniai paprika -; az öntet összeállítása - tejföl, mustár, citromlé, bors, tyúkleves alaplé, só, bors - mind idő-, munka- és  eszközigényes. /Szerencsére a párom bevállalta a mosogatást./

Ha minden full kész, akkor tepsit szalonnazsírral bőven zsírozni, zsemlemorzsával megszórni, előfőzött kellevelekkel betakarni és beteríteni: főtt rizzsel, a kb 60 dkg lapockából készült pörkölttel - a szafttal is -, erre újabb rizsréteg; arra sózott, borsozott pari és paprika szeletek, majd leönteni a tejfölös szósszal és elősütött kakastaréjjal megkoronázni.
Csak ennyi. :))
Most a sütőben sütteti magát, amíg én ezt pötyögöm. Később a vasárnapi töltött tökhöz megtisztítom a tököt és a cukkinit, és citromlében, sózva hagyom pihenni egy órát - egy éjszakán át is lehetne -, és tyúkleves alaplében félpuhára párolom. Ha kihűlt bevágom a hűtőbe és holnap megtöltöm.
Még almozni is kell...és olyan hulla vagyok már most, hogy  Picúr és Nóci megint szomorkodhat, hogy nem játszottunk. Sajna mostanság egyre kevesebb erőm van rájuk. Ez eléggé elkeserít. Hát még az, hogy az unokákhoz sem bírok eljárni! Úgy tűnhet, mint aki nem is szereti őket, pedig mindig eszemben vannak..ahogy az is, hogy bár 10 évvel fiatalabb lennék...akkor még bírtam volna. Ma örülök, hogy nem szorulok a mindennapos segítségükre, ahogy ebben a korban, ennyi nyavalyával már sokan  - mint anno édesanyám - igen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése