2017. szeptember 26., kedd

Emlékezem Elvirára

kötél tűbe fűzve - egy varrónő emlékére

Elvira várta
- volt két szép lánya -
hogy fogják majd akkor a kezét

de egyik elengedte
- a mennyet keresve -
s onnantól semmit sem remélt

mégsem látták sírni
tudta ki kell bírni
hát mosolyt varrt amikor félt

észre sem vették
- szakadtak az esték -
miért néma a varrógép

volt kötél konyha s vágya
egyiket ismét lássa
a másikért megtenné újra

Van, aki ameddig csak erővel bírja küzd a másikért, magáért, az életéért, a másik életéért mosolyogva, magában hurcolva hiányt, ürességet, a gyógyíthatatlan sebeket. Legyenek azok fizikai vagy /és lelki sebek. De egyszer csak elszakad a cérna, s bár nap, mint nap gyakorolja, hogyan fűzze újra és újra a tűbe a cérnát - teszi, mert ez a szakmája, és teszi, mert még van kiért - végül feladja. Már túl rövid a cérnaszál, ami elszakadt...és nem talál másikat...csak kötelet.
Róla, érte szól ez a vers.
Valakiért, aki kedves, örök mosolygó, szeretni való, igazán jó ember volt, bármit is hozott számára a végzet...Másoknak szinte észrevétlen.
*
A facebookról a 3 évvel ezelőtti bejegyzésem:

BÚCSÚ és emlékezés

Nem hiszem, hogy itt a fészen ismerte volna valaki, vagy csak kevesen. Nekem azóta volt ismerősöm, hogy mostani otthonunkba költöztünk. Valaki ajánlotta, hogy mennyire precíz, ügyes kezű, kedves asszony. Így hozzá vittem néhány aljazni, szűkíteni, javítani való ruhát. S mert igaznak bizonyult a hír, én is ajánlottam Őt másnak. Idővel több lett, mint "üzleti" kapcsolat. Meg-megosztottuk egymással örömünket, bánatunkat. A sors nem volt kegyes hozzá, de Ő mindig felállt, és igyekezett győzni a maga hétköznapi harcaiban. Még akkor is, azután is. hogy elveszítette imádott kisebbik leányát. A szervezete, megtépázott lelke hiába tiltakozott, ő sokáig kitartott és küzdött,  mert még volt kiért: a nagyobbik lányáért.

De már elég régen futottunk össze. Akkor is csak éppen köszöntünk...és: "ha több időnk lesz, majd beszélgetünk is" vetettük még oda szinte egyszerre egymásnak. Az idő ma már mindkettőnknek mást jelent. Egyikőnknek fogy, a másikunknak végtelen. Nehéz észrevenni, mikor lassítsunk, és utólag könnyű megmondani, de annál inkább fájóbb beismerni, hogy mégiscsak meg kellett volna állni egy percre...

Hiányozni fogsz sokunknak!

Nyugodj békében, Elvira!


2014.08.23.

2017. szeptember 15., péntek

Egy közös játékunk volt ez Micóval


 Én elbújtam és elkiáltottam a nevét. Amikor settenkedve végül megtalált, akkor felborzolt, igazi mókus farokkal el kezdett rohangálni a lakásban...és ezt jó párszor meg kellett ismételni. Látszott rajta, hogy nagyon élvezi. Sajnos 2 évvel ezelőtt gyors lefolyású rákban 13 évesen meghalt. Imádtuk egymást.












Eszméletlen, ahogy ez a cica nyalakodás közben dumál



2017. szeptember 14., csütörtök

Mai névnap: Roxána

Roxikánk 2003. áprilisi cica volt.
Velünk élt: 2003. júliustól.
Ha egymagam voltam és beszélgetni támadt kedvem, Roxi készségesen válaszolgatott a "hol vagy?", "gyere ide!", "jó cica vagy?", "ki akarsz menni?" és ehhez hasonló igen fontos témákban.
Imádta a Danone gyümölcs joghurtot, kedvelte a lekvárt, és olyan volt, mint a gömbvillám pedig az egyik hátsó lábát 2 hónapos korában megműtötték egy balaset miatt.
Kicsit sántított, ha lassan járt, de ha futni kellett, akkor nem akadt volna cica, vagy kutya amelyik utolérte volna.

 Itt még nem sejtettük, hogy szeptembertől mennyi szenvedés vár rá. /A nyelvén kialakult rák valósággal felemésztette a nyelve egy részét. iszonyú fájdalmak közepette... :((( )

2016. december 01-én örökre itt hagyott bennünket. Detti kutyust, a legjobb barátját követte a szivárványhídon.


2017. szeptember 13., szerda

R.I.P. Don Williams!


Szeptember 09-én osztottam meg egy linket egyik kedvencem, Don Williams dalaival. Ma gyanútlanul betekintettem a Wikipédiába, és azzal a megdöbbentő információval szembesültem, hogy Donald Ray Williams amerikai country-zenész, dalszerző, gitáros, 2010-től a Country Hírességek Csarnokának tagja 2017. szeptember 8-án Alabamában elhunyt. :'( 
Álljanak itt mementóul Bobby Bare sorai:
"Don Williams egy őrült! ...Nem az a normális hétköznapi fajta, hanem egy különleges őrült! Egy ilyen iparágban, amely tele van drogosokkal, alkoholistákkal, hamisítványokkal, előkerül egy egyenes személyiség, tele tehetséggel és lélekkel, akiben mélység van, rengeteg szeretet, és törődik az emberekkel, nyílt és őszinte.”
Nyugodjék békében! :'( 
  



Az arcvonásai, a szája Szentesi Nagyapámat juttatta mindig eszembe... <3 Bár ezen a fotón komoly a Nagypapám, de a mosolya épp ilyen volt...


2017. szeptember 12., kedd

Betegek a kis tesók

Már vasárnap nem érezte jól magát Ádámka. Náthás és nyűgös volt nálunk. Nem is maradtak vacsorára, mert közben észrevehetően Dávidkát is utolérte a betegség. Az elhalasztott 36. szülinapi "buli" így rövidre sikerült P-nek.
Mára engem is utolért a baj. Valami vírus terjedhet, vagy épp most én is megfáztam?
Hétfői otthoni képek a két kis betegről:





2017. szeptember 6., szerda

"Elsöprő volt az X-Faktor"

...osztotta meg a facebookon ByeAlex. Én meg bátorkodtam alá írni, hogy: Nem eléggé. Még téged nem söpört el. Alex válasza: Nem is fog...Én visszajeleztem: Káár.
Ezután seperc alatt törölte a hsz-eimet. Kááár, mert ezek szerint ő mást símán és durván kritizálhat, de fordított esetben jön a durci.
Pedig anno én is a "Kedvesem"-re szavaztam és ott izgultam a képernyő előtt az Eurovíziós Dalfesztiválon. nem azért, mert világrengető volt az a kis dal(ocska)! Nem. Azért, mert kellemesen fülbemászó, egyszerű volt a dallama, érdekes volt a hangszerelése, bájos volt a háttérénekesnő, szimpatikus a gitáros fiú, kedvesen bugyuta a szövege. Úgy gondoltam: végre egy dal, ami nem akarja megváltani a világot, ami nem akarja elhitetni, hogy tőle valósul meg a világbéke. Végre egy előadó, aki  - lehet, mert eleve ilyen a stílusa, de lehet csak egyszeri, de jól irányzott polgárpukkasztásnak szánva - nem csillivilli fellépő ruciban, és hasonlóan agyontervezett háttér előtt magát adja.
Egyszóval akkor, az a dala, a zenekarral egyetemben engem - sok máshoz hasonlóan - megvett. Pedig érezhető volt, hogy nem egy Cohen a hangja sem. De zusammen jó volt, és örültem a sikerének/sikerüknek. Azután kezdtem a You Tubon rákeresni más dalaira is. Sajnos csalódás volt szinte mind.
Nem baj, gondoltam. Ízlések és pofonok...
Én helyén kezelem ByeAlexet: ő az egydalos sztár....van és volt ilyen. Hogy máshonnan hozzak példát: Katona Józseftől is megkockáztatom, hogy az emberek 90%-ának a Bánk Bán jut eszébe, pedig több más műve is volt. Bár azok nem kerültek fel a magyar irodalom remekei közé, attól sem Katona József, sem a Bánk Bán nem veszít értékéből.
Gondoltam idővel ByeAlex majd önvizsgálatot tart, és vagy abba hagyja vagy elfogadja, hogy a Kedvesem egy egyszeri és megismételhetetlen siker lévén, egy szűkebb rétegnek még lehet "sztár"
De sajnos naív voltam. Ő elhitte, hogy sztár. Elhitte, hogy tud énekelni, hogy tökéletes hangja, hallása és tehetsége van. Még azt is elhitte, hogy elég intelligens ahhoz, hogy az X-Faktorban zsűrízzen, és elhitte, hogy mindent megengedhet magának. Elhitte, hogy nem ő van a közönségért és a versenyzőkért, hanem a közönség, a verseny(zők) őérte. Tévedett.
Ideje lenne elsöpörni!

X-Faktor

Hogy miért engedte élőadásba a féleszű woodoo babás fellépőt az RTL Klub?
Egyszerű. Így akart önkritikát gyakorolni. Az X-Faktor ugyanis mára már csak "pisi, kaka". :((

2017. szeptember 5., kedd

Kihagyhatatlan elefántos videó

A kis bébi elefántot egy kis patak tartja rémületben, de az anyja türelme, szeretete átsegíti a "túlpartra". :))) Imádni való videó a türelemről, szeretetről, összetartásról:

2017. szeptember 3., vasárnap

Legjobb, ha meg sem kérded

Mit mondjak? Ha megkérdezik általában : köszönöm, jól, vagy köszönöm, megvagyok...mert minek soroljam? Vagy elhiszik, vagy nem. De mindegy is, hogy hiszik vagy sem, ha a lényegen nem változtat. Amit meg kell feltétlen csinálni, azt úgyis nekem kell. Azzal, meg hogy sorjázom, mert sokan kíváncsiak, hogy hogyan fáj, és mennyire és mikor...és...és...és...és mi a francnak mondjam el nap, mint nap, ha 2011. óta állandósultak a fájdalmak?! Azzal segít bárki is, hogy szánakozón megjegyzi, hogy sajnálom? Vagy, ha felsorolja, milyen természetgyógyászati készítmények tettek x-el és y-al csodát? Vagy, hogy miért nem fekszek kés alá? Jó okom van ez utóbbira...Ha majd nem lesz ereje a kérdezőnek felsorolni, elsírni azt, hogy hol és mennyire fáj, na, akkor tudja meg, hogy milyen nekem már 6 éve. Ha akkor is vigyorog majd a világba nap, mint nap, akkor meghajlok előtte,. Nekem már lassan a nyilvánosság előtt sem megy, ami számomra azt a pár órát jelenti egy héten, amíg lent vagyok bevásárolni, esetleg egy rövid egészségügyi sétán két buszmegálló között...mert hosszabb utakat már nem bírok évek óta.

2017. szeptember 1., péntek

Nóci! Puszi!

Nóci így szokott puszilkózni...Sajna nem jó minőségű e felvétel és csak rövid részletét rögzítette a párom annak, ameddig így járkál oda-vissza és dörzsöli a kis pofiját az arcunkhoz.