2019. március 24., vasárnap

Ne vedd mereven az életet!

Mindig, mindenben maximalista voltam. Értsd alatta a magánéletet - család - és a munkát. Ez utóbbi a munkahelyi és a háztartásbelit is magába foglalja. Így - lévén soványka, de szívós fajta - két végén égettem a gyertyát. Sikerült is eljutnom abba a nem irigylésre méltó állapotba, hogy aktív dolgozóként az utolsó - infarktust megelőző, vagy inkább eredményező - évem minden estéjén úgy feküdtem le, hogy már az sem érdekelt, hogy reggel felébredek-e. Reggel viszont újra belendültem, mint a hinta  egy erős löket után. Vártak a kutyám, öt macskám, a más városban tanulmányait folytató gyerekeink, a főnököm :) , mert mindig számíthattak rám...és sorolhatnám.
Ma már lezserebb vagyok. A tanulságra soká jöttem rá, de lehet még nem késő(n).


2018.07.31.
(Zsefy)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése