2020. július 29., szerda

Savanyúság-ok

Múlt hét csütörtökön kovászoltam uborkát...egy részét kaptuk..de kevés volt a 3 literes üvegbe, úgyhogy le kellett menjek bánatomra újból a boltba.  Két friss csokor kaprot is vettem hozz, és kb 9 gerezd fokhagymát is tettem bele.
Már szombatra beérett és átszűrve a levet eltettem a hűtőbe. Még mindig van belőle, pedig naponta esszük, mert finom lett.
Pénteken céklát is tettem el. Ecetesen. A hűtőben várja, hogy rákerüljön a sor.

Egyre ritkuló találkozások

Nagyon bánt, hogy mi nem lehetünk olyan nagyszülők, mint anyuék voltak. Már korunknál fogva is más, de nem is ez a döntő, mert ha nem lennénk egyre rosszabb egészségi állapotban, akkor lehetnénk nyolcvan évesen is természetjáró, derűs nagyszülők, akik az unokákra bármikor felelősséggel vigyáznak, a gyerekeknek segítenek, és nem fordítva. Nem a fiuk segítségére szorulnának, ha valahová menni kellene. Mert járni, még buszozni sem megy már. Így egyre távolabb kerülünk a fiunktól, az unokáktól. Egyre ritkábban hívnak és jönnek értünk. Érthető, hogy idő, pénz, fáradság az oda-, és hazahozatalunk. De ők sem ugranak be egy órácskára, csak úgy, beszélgetni, ránk nézni. Olyan, mintha azt mondanák, ha nem tudunk csütörtökönként vigyázni D-re, akkor minek jöjjenek. Nyilván az orvoshoz szó nélkül viszi I-t, de az nem olyan, mintha feljönne akár egyedül, akár a családdal egy kicsit beszélgetni. Azt nem mondhatom, hogy nem szokott, de a karantén óta is max 2x. Nem tehetünk róla, hogy mi már nem vagyunk elég fiatalok, egészségesek ahhoz, hogy unokákra vigyázzunk, Őszintén örülök, ugyanakkor, hogy a nászomék még igen. Pedig ők sem igazán fittek. De addig - azt gondolom -, amíg természetjárni, utazgatni, barátokkal különböző rendezvényekre járni még van erő, addig nekünk már évek óta élni is alig. hát lehet nem is kellene, hogy ez lelkiismeretfurdalást, gondot okozzon.
Mi anyagilag segítettünk, s nem is akárhogy. Mi ezt tudtuk nyújtani. Cserébe nem kellene örökös köszönöm, de jól esne, ha néha akár random elhívnának, s vinnének egy röpke órára magukhoz.
Ameddig bírtam, addig minden ünnepet "megültünk" közösen. Azon kívül is sokáig vasárnaponként ebédeltünk együtt nálunk. (A házasságunk alatt amíg a mi szüleink éltek ráadásul minden ünnepet 2x tartottuk meg, mivel a nagyszülők nemigen jöttek ki egymással...)

Pár nap - vázlatosan

Hétfőn tiszta ideg voltam. Mindentől kiakadtam, sírás kerülgetett. Az idő megint tönkre vágta a napomat.
Imi végül lement helyettem vásárolni. Én nem bírtam volna. Erőm se lett volna rá.
Kedden én voltam lent 2x, miután porszívóztam és minden más...- felesleges részleteznem, úgysem érdekelne senkit -.  Szintén  gyengeség, fáradtság...alig bírtam magammal.
Ma - szerdán - dettó, csak még főztem is. Igaz tegnap is, csak kiment a fejemből.

2020. július 23., csütörtök

Zoli itthon

Zolcsi hétfőn 1 körül érkezett és szerdán 3 után indult vissza BP-re, mert csütörtökön ismét délelőttös. Sajnos, vagy szerencsére, hogy van munkája. Hamar elszaladt az idő, de most arra is futotta, hogy a lecsó főzésébe "belekóstoljon". Azután, amit főzött azt el is vitte BP-re.
(Kp-ban: 60-at tudtunk, amiből szemüvegre is bepótol. Igaz az utóbbira már adtam egyszer, de abból mást vettek az albiba...😪

2020. július 19., vasárnap

Aprítógép és botmixer egyben

Az elmúlt a napokon nem volt erőm, kedvem írni.
Lehet bepótolom, de nem valószínű.
Ide viszont elmentek egy linket, amin egy aprító és botmixer adatai, árusítóhelye érhető el. Jó lenne vagy nekem, vagy Zolinak:

https://www.mall.hu/mixer/bosch-msm-6b700?src=bestsellers

2020. július 9., csütörtök

Vásároltunk

Délelőtt Imi is lekísért a boltba. Már hiányzott neki egy kis kimozdulás.

2020. július 8., szerda

Megválaszolatlan kérdések

Olvasgatja mi várható. Lehet jobb lenne tudatlannak maradni ezekben a kérdésekben - gondolja.  Vajon végig tudja-e csinálni? Vajon támasza tud-e lenni, s nem hátráltatója? Kibírja-e, és ő kibírja-e a másik fájdalmát? Meddig bírja egy ember őrület nélkül elviselni a gondolatot, hogy már semmit nem tud tenni érte? Mennyire tud az ember, a szíve megkeményedni, hogy reményt adjon hazugságok árán a reménytelennek? Mi jobb, ha hagyjuk random megtörténni a dolgokat, vagy elébe menni az érzelmek száműzésével. Erősebb lesz-e, jobban tud-e a másikért tenni az ember, ha tőle érzelmileg eltávolodik....és nem árt-e azzal a másiknak, ha  maximálisan mindent bevetve érzelemmentesen teszi a dolgát?
Vagy összeegyeztethető az értelem és az érzelem, és hogyan, ha egyik a másikat mégis felülírná?

Első kezelésre ment Imi

Kb 8-fél 9-kor ment a Klinikára és du háromnegyed 2-re ért vissza.

2020. július 7., kedd

Picúr megint beteg?

Tegnapelőtt óta megy a hasa Picúrnak. Napi egyszer, de ma már 2x, és utána többszöri erőlkögésre sem volt széklete. Először tegnap este a vacsorájához  - alu tasakos Félix - kevertem főtt rizset. Nem valami sokat evett belőle...a rizset igyekezett kikerülni. Ma reggel rizs nélkül kapott alu tasakos marhát-csirkével...épp, hogy megkóstolta.  Dél körül produkálta 2x a hasmenést.

2020. július 3., péntek

Tegnap és ma a Klinikán

Tegnap a négy hetenkénti injekcióra vitte ismét Peti Imit. Ma az onkológiára kellett menni megbeszélni a kezeléseket. 😪 8-án kezdik.
Most írni kellene valamit...de ilyenkor nem tudok. Sőt. Nem is akarok.
Más: délután a fülledt meleget olyan zivatar váltotta fel, mintha dézsából öntötték volna. Órákig esett. Hol jobban, hol kevésbé.

Nehéz idők...

2020. július 1., szerda

ÁRAMSZÜNET!

Hétfő este 10-től szerda hajnali 2 óra 20 percig nem volt áram.
Ezért:
https://tenyek.hu/belfold/336584_65-ezer-lakasban-nem-volt-aram.html?fbclid=IwAR1156AOYY1xhjp_lVBr8CW___PooJy2qua3lwg6GP7WvJA6dUDRFdJvXec


(Fotók a Facebookról.)

A lefagyasztott húsokért Esztert hívtuk el. Kivitte a a fagyójába azokat. Én fél napig főztem: a 2 kg mirelit zöldbabot mentettem meg főzelékként. A mirelit meggyet, ami tavalyról maradt és köszmétét vegyes gyümölcslevesnek készítettem el: saját eperszörp és sárgabarack Cappy itallal felturbózva, tejszínesen.