2020. október 24., szombat

1949....

Megértem ezt a napot is:


A fészen elrejtettem ezt a dátumot. Nem érzem szükségét az ismerősöktől jövő kötelező köszöntéseknek.
Imi, a gyerekek szóban felköszöntöttek. A gyerekek telefonon. Az unokák kórusban.💖😄
Másra már nem várok. Nincs lehetőség a vírus miatt együtt ünnepelni. Illetve lehetne, de nem merek.
Az ünnepi menühöz pedig nincs már energiám.
Ha nem lennénk ennyire elesettek, akkor boldoggá tett volna, ha valamelyik átlagos étteremben üljük meg ezt a napot. De a korább említettek miatt sem, és azért sem kerülhetett rá sor, mert senki meg sem álmodja, hogy mire vágynék. 😉


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése